2011. július 21., csütörtök

Megfestette a fenékstemplizést

A harminc fölöttiek egyik közös kulturális élménye  Jiři Menzel Oscar-díjas alkotása, a Szigorúan ellenőrzött vonatok.

A film emlékezetes és sokat idézett jelenete, amikor Tapicska forgalmista az éjjeli ügyeletben végigpecsételi egy kisasszony fenekét a cseh vasút hivatalos bélyegzőivel (balra).





Örömmel fedeztük fel, hogy a jelenetet festmény is megörökíti, méghozzá éppen Dunavarsányban, a vasútállomás mellett a Bakterház Pizzéria nevű vendéglátós helyen. Aki betér ebbe a csodálatos, szökőkutas terasszal rendelkező, igényes étterembe, örömmel fedezheti fel, hogy a varsányiak ne keveset őriznek még abból, amit száz évvel ezelőtt a Vészi-kúriában vendégeskedő művészek (Ady, Molnár Ferenc, Bíró Lajos, Csáth, Kosztolányi) képviseltek.

Íme a pizzériát díszítő festmény:

2011. július 7., csütörtök

Miért drágább a bor, mint a tej?

Bornemissza Ádám barátunkat feltehetőleg nem az általunk is közölt Ady-adoma ihlette meg, hiszen a Miért drágább a bor, mint a tej? című dalát már évekkel ezelőtt is játszotta, mindenesetre ad Ady-történet kommentárjaként juttatta eszünkbe. Hallgassuk meg együtt!





Kertész hordta utána a fröccsöt

Egy korábbi posztban már beszámoltunk arról, hogy Ady igen sok időt töltött Vészi József dunavarsányi kúriájában, és hogy igen sok kiváló verse született itt, köztük A fekete zongora.

Már most tekintsük meg alaposabban azt az irodalomtörténeti összefoglalót, amely a vers után található (lásd az előbbi linket). Érdekes adatokra bukkanhatunk, főleg az figyelemre méltó, amit Ady Lajos ír. Az egyszerűség kedvéért idézzük:

"Itt, a pompás és hatalmas kertben írta igen sok versét. A nyugodt, zavartalan munkához való csendet és magányosságot Vésziék kedves figyelemmel biztosították számára: a kert minden sarkában volt alkalmas búvóhely: filagória, magános pad és asztal, s egy-egy versének ahány strófája volt, annyi helyen írhatta meg. A Vészi rendeletéből ilyenkor a könnyű kerti bort és szódavizet jeges vederben hurcolta utána a kertész-legény […] A fekete zongora is Varsányban íródott."


Nyugodtan kijelenthetjük: így kell élni.

2011. július 1., péntek

Vészi Margit, a múzsa, festőművész és riporter

A négy Vészi lány közül a legidősebb, Margit kivételes tehetségű és kivételes életet élő asszony volt.  A család dunavarsányi nyaralójában a fiatal Margit belehallgathatott az akkori irodalmi és kulturális élet nagyjainak, többek között Csáth Gézának, Ady Endrének és édesapjának, Vészi Józsefnek a beszélgetéseibe. Az éles eszű lány véleményét egy idő után már ki is kérték az irodalmi nagyságok, bár szabadszellemű apja a gyereknevelés során meglehetősen konzervatív elveket vallott. Margit énekelni tanulhatott és eljárhatott Bihari János festőiskolájában, de ezt afféle női szeszélyként és nem a tehetség megnyilvánulásaként kezelte Vészi, éppen ezért ő is meglepődött, amikor 19 éves gyermeke a Műcsarnok Téli tárlatán kiállított két festményével hatalmas sikert aratott. Ekkor megenyhül az atyai szigor, és Margit Párizsba utazhatott, festeni tanulni. Ám ott az öntörvényű lány énekiskolába iratkozott be, ami végül hatalmas csalódást okozott neki: gyönyörű szoprán hangja egy év alatt altra mélyült, és elkeseredésében feladta énekesi vágyait.

Múzsaként viszont gyorsan ért el sikereket: először Adyt csavarta az ujja köré, aki bár Lédáért lángolt, vonzónak találta Margitot is, ám a kezdeti, finoman udvarlós időszak végül barátsággá nemesült és életük végéig megmaradt. Ady minden kötetéből dedikált példányt küldött Vészi Margitnak és komolyan megbántódott, ha a nő nem reagált azonnal. Barátságuk fontos emléke a Margita élni akar című versciklus. Margita alakját mindenki azonnal Vészi Margittal azonosította, akin ez a becenév élete végéig rajta maradt. Margita pedig naplójában írta le szeretett Adyjáról gondolatait, ebből maradt fent az a bejegyzés is, amelyben Ady és Léda közös gyermekéről ír.

Ady után a fiatal, akkor már híres és hírhedt Molnár Ferenc szívét hódítja meg. Vészi féltette lányát a heves vérmérsékletű, italozó zsenitől, akinek ő a szerkesztője, de az atyai tiltás csak felszítja Margit dacát és annak ellenére hozzá megy Molnárhoz, hogy az író már a jegyesség időszakában is gyakran megverte. Margit ekkor már karikaturistaként is nemzetközi elismeréseket kapott, és énekesnőként is kezdte visszaszerezni önbizalmát. A sértődött író pedig minden eszközzel alázta és pofozta asszonyát. Egyszer, amikor vacsorát adtak, a részeg Molnár Ferenc ollóval kivágta a szmokingját és lyukas nadrágban jelent meg. - A feleségem zseniális festőművésznő, ezért nincs ideje arra, hogy a stoppoljon – szégyeníttette meg a vendégek előtt Margitot, aki sírva rohant ki a szobából. Egy másik alkalommal eltörte felesége kisujját, amikor arról vitáztak, hogy a részeg férj hányhat-e a fürdőkádba. Kislányuk születése után nem sokkal Margit a gyerekkel elköltözik. A hozzá írt önvallomás, a Liliom angol díszbemutatója egy időre még visszacsábította férjéhez, de rá kellett jönnie, hogy ahogy Liliomot a halál sem tudja megváltoztatni, úgy Molnár sem tud megváltozni. Hivatalosan is elváltak. Margit Az Est első női utazó riportere, később Magyarország egyetlen női haditudósítója lett.



Ezután is hihetetlen körökben forgott: vendégeskedett a svéd királyi családnál, Einsteinnel vacsorázott és elcsábította Puccinit is. Aztán jött egy késői olasz szerelem: Paolo Mantica. Az ifjú újságíró támadta Mussolinit, aki hatalomra jutása után Szicíliai birtokára száműzte. Vészi Margit ide már nem követte, csöndesen elváltak útjait. A nő irodalmi kiadót alapított Olaszországban, fordított és forgatókönyveket küldött Hollywoodba, végül Amerikába költözött ki, ahol könyvtáros lett a Metro Goldwyn Mayernél. Csak harminc évvel később készült el egyetlen filmje, az All in a Night's Work, Shirley Mclaine főszereplésével. Vészi Margit a gazdasági válság alatt elszegényedett, végül már áruházi eladó volt. Elkeseredésében még volt férjét, az Amerikában sikeres és gazdag Molnár Ferencet is felkereste, aki munkát ugyan ajánlott neki, de szánalmasan kevés fizetésért. Csak akkor kerültek ismét közel egymáshoz, amikor élete végén Molnár kórházba került. Öregségére Vészi Margit Spanyolországba költözött, egy szállodai szobában lett öngyilkos 1961-ben.

( Az első kép Vészi Margit portréja, a második a művésznő Falusi lak című alkotása.)